Minden feladatunkat a célszerűség mellett a kreatív és konstruktív gondolkodásmód segítségével oldunk meg. Weboldalak, Google és Facebook reklámok, marketing anyagok kidolgozása és kivitelezése. Védelmi, hálózati megoldások, osztott munkamenetek, irodai szerverek.
Egy állandóan fejlődő területen, folyamatosan bővülő tudásanyaggal vesszük fel a versenyt, hogy megfeleljünk a legújabb trendeknek és elvársoknak. Így megbírkózhatunk a legfrissebb kihívásokkal is.
Kiss István vagyok, számítástechnikai programozó. Már több, mint 18 éve foglalkozok informatikával. Így tapasztalatból tudom, hogy az aktuális kihívások terén a legtöbb KKV, kisiroda, és otthoni felhasználó nem elég felkészült. Sérülékeny, támadható informatikai eszközeik és programjaik vannak, nem jól felügyelt és védtelen rendszerekkel dolgoznak, adataikat nem védik jól, nem biztosítják magukat megfelelően. Valamint a KKV-k és EV.-k nem foglalkoznak kellő képen a marketing stratégiákkal, az ügyfélszerzéssel és eléréssel. Nem használják ki a Facebook és Google nyújtotta marketing lehetőségeket. Ezen hiányosságok orvoslására hoztam életre vállalkozásom!
A lehető legjobb, bevált, tapasztalati és elméleti tudáson alapuló megoldások kombinálása az ügyfél elvárásainak kielégítésére és a meghatározott célok elérése érdekében. Stratégiánk fő része, hogy a meglévő legjobb módszereket ötvözzük a legújabb trendek által inspirált és éltre hívott lehetőségekkel. Ezeket minden ügyfelünknél személyre szabottan kombináljuk. Az elvárások mellett minden esetben törekszünk arra, hogy egy-egy projekttel kapcsolatban az ahhoz tartozó olyan apró, vagy akár jelentős újításokra és kiegészítésekre is felhívjuk a megrendelőink figyelmét, melyek az ő érdekit szolgálva még teljesebbé teszik projektjét.
Jövőképünkben meghatározó szerepet adunk a marketing és közösségi média által nyújtott lehetőségek fejlesztésének, a trendek folyamatos követése melletti megújulás a leghatékonyabb megjelenések és elérések érdekében ügyfélink számára.
Egy másik fő irányvonal a 2020 óta évről-évre erősödő és a hétköznapokba is beszivárgott kibertámadások, zsarolások és adatvesztések elleni védelmek újragondolása, fejlesztése. A visszaállíthatóság és adatbiztonság jegyében pedig a távoli biztonsági mentés szolgáltatásunk fejlesztése.
Ezen fő vonalak mellett továbbra is folyamatosan fókuszálunk a KKV-k és kis irodák informatikai problémáinak megoldásaira, mindennapi munkájuk megkönnyítésére és a számukra is elengedhetetlen behatolásvédelemre.
Használt szoftverek jogalapja az EU-ban
Az Európai Bíróság (Curia) 2012. július 3-i, (C-128/11.) határozata alapján a szoftverek értékesítése az adathordozó (CD/DVD/Pendrive) fizikai szállítása nélkül is megengedett. A licenckulcsok elektronikus formában átadhatók, valamint fel nem használt szoftverlicencek eladása, a használt licencek tovább ruházása legális, attól függetlenül, hogy az a szoftver adathordózó lemezén található, COA vagy elektronikus licenckulcs. A szoftvergyártó nem akadályozhatja meg licencei további eladását, és hogy ezáltal programjait tovább használják, beleértve az OEM, Retail és Volume, illetve az Internetről letöltött „ESD” verziókat is.
A szoftvergyártó licencre vonatkozó szerzői joga kimerül, amikor szoftverét első alkalommal eladja, forgalombahozza (jogkimerülés). Volume, kereskedelmi, oem licencek eladása, illetve az elektronikus licencek szabadkereskedelme megengedett az Európai Unió (EGK) területén. (C-128/11., ECLI:EU:C:2012:407, EU 2001/29/EK, 28., 2009/24/EK)
A 2009/24 irányelv 5. cikkének (1) bekezdéséből kitűnik, hogy külön szerződéses kikötés hiányában a számítógépi program többszörözéséhez nem szükséges a program megalkotójának engedélye, ha erre a többszörözésre azért van szükség, hogy a számítógépi programot az azt jogszerűen megszerző személy a rendeltetési célnak megfelelően használja, beleértve a hibajavítást is.
Mivel a szerzői jog jogosultja nem tiltakozhat azon számítógépi program példányának újraeladása ellen, amelynek vonatkozásában az említett jogosult terjesztési joga a 2009/24 irányelv 4. cikke (2) bekezdésének értelmében kimerült, meg kell állapítani, hogy az e példány második megszerzője, valamint az összes későbbi megszerző, a példány „jogszerű megszerzőjének” minősül a 2009/24 irányelv 5. cikke (1) bekezdésének értelmében.
Az Európai Unió Bírósága
94/12. sz. SAJTÓKÖZLEMÉNY megnyitása.
Luxembourg, 2012. július 3. (hivatalos forrás: curia.europa.eu)
„A Bíróság a mai ítéletében azt mondja ki, hogy a terjesztési jog kimerülésének elve nem csak akkor alkalmazandó, ha a jogosult anyagi adathordozón, így CD-ROM-on vagy DVD-n forgalmazza a programjának példányait, hanem akkor is ha azt az internetes oldaláról történő letöltés útján terjeszti. „
„Ugyanis ha a szerzői jog jogosultja a vevője rendelkezésére bocsátja a számítógépi program egyik – anyagi vagy immateriális – példányát, és egyidejűleg díjfizetés ellenében licencszerződés megkötésével vevője számára határozatlan időtartamra biztosítja az e példány használatára vonatkozó jogot, azzal ez a jogosult eladja ezt a példányt, és kimeríti a terjesztésre vonatkozó kizárólagos jogát. Az ilyen ügylet ugyanis a példány tulajdonjogának átruházásával jár. Ennélfogva a jogosult ezt követően akkor sem tiltakozhat e példány újraeladása ellen ha a licencszerződés a további átruházást megtiltja.”
Abban az esetben lehet beszélni használt, illetve újrahasznosított (second hand) szoftverről, amikor a szoftver felhasználói licenc-jogosultsága egy korábbi végfelhasználótól ered és nem közvetlen a gyártó vagy annak distributora kereskedelmi csatornáin keresztül kerül forgalomba.
A „second hand” vagy „re-marketing” szoftverek nagyrészt európai vállalati felszámolások, telephely bezárások, selejtezések, illetve új szoftverek vásárlása kapcsán, és meghibásodott, bontott számítógépektől elválasztott licencek formájában kerülnek használt licencként újra forgalomba. Az Európai Legfelsőbb Bíróság 2012. július 3-i, (C-128/11.) határozata alapján a szoftvergyártók nem tilthatják meg a használt, vagy a felnem használt szoftverlicencek tovább értékesítését, még abban az esetben sem, ha azt az EULA tiltja vagy a hozzá való programokat az internetről töltötte le a felhasználó.
A szoftvergyártó szerzői joga az első eladáskor kimerül (jogkimerülés), ezáltal nem akadályozhatja meg annak további eladását és használatát, ha már egyszer forgalomba hozta a szoftvert. Ha a szerzői jog jogosultja eladja a program egyik példányát és biztosítja a felhasználó számára annak használatára vonatkozó jogot, ezzel kimeríti a terjesztésre vonatkozó jogát.
Német Szövetségi Bíróság (BGH)
Ahogy az várható volt 2014.12.11-én a Németh Szövetségi Bíróság (BGH) is úgy határozott, amennyiben a vásárló olyan licenceket vásárolt kedvezményes mennyiségi szerződés alapján, amely lehetővé teszi az adott szoftver több példányának használatát, megengedhető a mennyiségi (Volume) licencek továbbértékesítése, amennyiben annak szóbanforgó példányait az eredeti vásárló használhatattlanná tette (törölte), illetve abban az esetben is, ha az adott licenc eleve nem volt felhasználva.
A BGH 2014. december 11-i döntése:
„A szerzői jog tulajdonosának webhelyéről letöltött szoftvermásolatok újraértékesítése nem követeli meg, hogy a későbbi felvásárló megkapja a számítógépes program felhasznált másolatát tartalmazó fizikai adathordozót; elegendő, ha a későbbi felvásárló letölti a program egy példányát a szerzői jog tulajdonosának honlapjáról.”
Ismét megerősítést nyert, hogy a vásárlóknak nem kell félniük a szoftvergyártótól a használt szoftverek megvásárlásával és használatával kapcsolatban. A Münster Közbeszerzési Kamara szerint a másodlagos felhasználási engedélyek alapján történő szoftverhasználattal kapcsolatos tiltási vagy kártérítési keresetek az EB és a BGH legfelsőbb bírósági határozatai alapján már nem objektíven érthetőek. Ezen túlmenően a BGH kifejtette, hogy nem volt bizonyíték a szoftvergyártó pénzügyi veszteségére.
A használt licencek semmiben nem térnek el az új licencektől, és a használt szoftver nem ismerhető fel az új szoftverekkel szemben.
Mind az Európai Bíróság ítélete, mind a BGH döntése végleges.
Az átruházással kapcsolatban alkalmazott jogszabályok és irányelvek
Európai Legfelsőbb Bíróság 2012., C-128/11. határozata. (A terjesztési jog kimerülése, a jogszerű megszerző fogalma.)
2009/24/EK és 2001/29/EK Európai Parlamenti irányelvek. (A számítógépi programok jogi védelméről.)
910/2014/EU EP rendelet és 137/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet. (A digitális hitelesítés szabályairól.)
1/2018. (VI. 29.) ITM Korm. rendelet. (A digitális archiválás szabályairól.)
Az Európai Parlament és a Tanács 2009/24/EK irányelve
„A számítógépi programok jogi védelme – Az internetről letöltött használt számítógépi programok forgalmazása – 2009/24/EK irányelv – A 4. cikk (2) bekezdése és az 5. cikk (1) bekezdése – A terjesztési jog kimerülése – A »jogszerű megszerző« fogalma”
A fenti indokok alapján a Bíróság (nagytanács) a következőképpen határozott:
1) „A számítógépi programok jogi védelméről szóló, 2009. április 23-i 2009/24/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a számítógépi program példányának terjesztési joga kimerül, ha a szerzői jog jogosultja – aki engedélyezte, akár ingyenesen is, e példánynak az internetről valamely adathordozóra való letöltését –, az e példány gazdasági értékének megfelelő díjazás megfizetése ellenében a tulajdonában álló műpéldányon időbeli korlátozás nélkül felhasználói jogot is biztosított.”
2) „A 2009/24 irányelv 4. cikkének (2) bekezdését és 5. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy valamely felhasználói licenc újraeladása esetén – ami magában foglalja a számítógépi programnak a szerzői jog jogosultja internetes oldaláról letöltött példányának újraeladását is –, amely licencet az említett jogosult eredetileg időbeli korlátozás nélkül és a műve említett példánya gazdasági értékének megfelelő díjazás megfizetése ellenében adta az első megszerzőnek, az említett licenc második megszerzője, valamint a licenc minden további megszerzője hivatkozhat az ezen irányelv 4. cikkének (2) bekezdése szerinti terjesztési jog kimerülésére, ebből következően azokat az ezen irányelv 5. cikke (1) bekezdésének értelmében vett jogszerű megszerzőknek lehet tekinteni, akiket megillet az utóbbi rendelkezés szerinti többszörözési jog.”
Hivatalos források, információk
EU Infocuria (C-128/11.): megnyitás – Bíróság itélete
EUR-lex: megnyitás – 001/29/EK irányelv
EUR-lex: megnyitás – 2009/24/EK irányelv
Szövetségi Bíróság határozat: megnyitás – BGH
Kormányrendelet: 910/2014/EU EP és 137/2016. (VI. 13.)
EU Curia: megnyitás – 94/12. sz. sajtóközlemény